Heti zene

Sinfonia concertante III. tétel 9'37"

ea.: Amadinda Ütőegyüttes, Pannon Filharmonikusok, vez. Bogányi Tibor

Videoblog

"Az egész műre a pillanatnyi szünet nélkül áradó, gazdag invenció, a – mind formálás, mind hangszerelés terén – briliánsnak nevezhető kompozíciós munka és (mint az eddigiekből sejthető) feltűnően „közönségbarát” hangvétel jellemző. Mindez együtt pedig szinte predesztinálja a darabot a kortárs zene esetében szokatlan mérvű népszerűségre – ezt jelezte az ősbemutató zajosan lelkes fogadtatása is."

Hírek

Zsűrizés Portugáliában - képes beszámoló

Fundao

Kihasználva egy váratlanul kínálkozó lehetőséget, életemben először jártam Portugáliában: zsűritagként vettem részt a Fundãóban megrendezett nemzetközi kórusversenyen

Fundão a spanyol határtól nem messze, Lisszabontól északkeletre található. Ez a városka a lakhelye Luis Cipriano karnagynak, aki, több rangos kórusfesztiválon járva a világban, feladatának érezte, hogy saját városában is létrehozzon egy fesztivált, ezzel elősegítve a portugál kórusélet fejlődését. Nyilvánvalóan pici fesztiválról van szó, tizenkét kórussal és mindössze háromtagú zsűrivel: a már említett Luis Cipriano mellett a neves izraeli kóruskarnagy, Yuval Ben-Ozer, valamint a botcsinálta kórusszakértő, azaz jómagam hallgattuk végig a világ különböző részeiről érkezett énekkarok versenyműsorát, amelyek végén meglehetősen váratlannak mondható eredmény született...

Az Istenkép-oratórium újra a MüPában

Szőcs Géza: Liberté 1956

Ma este a Művészetek Palotájában újra előadásra kerül 2006-ban bemutatott Istenkép-oratóriumom, mely Szőcs Géza Liberté 1956 c. drámája nyomán, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére, Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar felkérésére készült.

Meglehetősen ellentmondásos a viszonyom '56-tal: miközben erdélyi számazásúként tökéletesen átérzem a szabadulás eufóriáját a fojtogató, bénító világrend bilincseiből, az egyenlőtlen harc őrült hősiességét a kommunista Góliát ellen, mégis nehezen tudok mit kezdeni a történelmi eseményre 60 év alatt rakódott pátosszal.

Ez az ellentmondás tükröződik Szőcs Géza komoly-drámai-ironikus-játékos szövegeiben, illetve az azokat feldolgozó Istenkép zenéjében is, melyben számtalan stílusjáték található: az I. tétel (Prófécia) Kodály, a II. tétel (A pesti srácok) Hacsaturján hangvételét idézi, az V. tétel (Istenkép) pedig egy Bach-stílusú korálfeldolgozással indul, melyben a koráldallam szerepét a Boldogasszony anyánk c. közismert népének játssza.

Újabb három új kórusmű készült

Ave verum corpus

Három új darabbal gazdagodott kórusra írott műveim jegyzéke. A három mű ezúttal (a Dominus Iesus in qua nocte – Regina cœli párostól eltérően) nem rendeződik ciklusba, hanem igencsak különböző darabokról van szó.

Az első mű egy rendkívül széles összefogással született megrendelésre készült: a Laudate pueri Dominum c. nőikart nem kevesebb, mint 11 Egyesült Államok-beli kórus közösen rendelte. A felkérés ötletgazdája az Iowa State University professzora, Kathleen Rodde, akivel az együttműködésünknek már komoly és nagysikerű hagyományai vannak: számára íródott Iubilate Deo c. nőkarom az ő ajánlására lett a Texas All-State Convention, Texas állam karvezetői találkozójának egyik kötelező műve, és így több mint 10.000. példányban kelt el! A mostani mű egy gyors, virtuóz darab, amelyben nagy szerephez jutnak a különböző body hit-ek, tehát a különböző, a kórusénekesek testével-testén előidézhető ütőhangszerszerű effektusok: taps, dobbantás, combra ütés.

Képes tudósítások a Cantemus Fesztiválról

Gyöngyösi Levente zsűritagként a Cantemus Fesztiválon

A Videoblogban mostantól megtekinthető képes beszámolóm a 2016. évi, XI. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztiválról, ahol a nemzetközi zsűri tagjaként dolgoztam

Ennek a nem méreteivel, hanem barátságosságával, valamint a közös éneklés szeretetével kitűnni akaró, de mágis igen magas színvonalú fesztiválnak rangos nemzetközi zsűrijében megtalálhattuk Francis Steelét, a világhírű Tallis Scholars énekegyüttes egykori tagját; Süleyman Tarman zeneszerzőt és karvezetőt, az ankarai egyetem professzorát; Solymosi-Tari Emőke zenetörténészt, a Liszt Ferenc Zeneakadémia professzorát; Szabó Dénest, a Cantemus Kóruscsalád alapító-igazgatóját, a Nemzet Művészét, valamint jómagamat.

A beszámolóban Szabó Soma, a fesztivál egyik művészeti vezetője szót ejt a fesztivál jellegéről és körülményeiről, képes beszámolót láthattok a nyíregyházi Kossuth téren megrendezett nagyszabású foklórestről, valamint a fesztivál csúcspontját jelentő minősítő versenyről, melynek eredményeképpen az is kiderül, ki nyerte idén a fesztivál Nagydíját.

Zsűrizés a Cantemus Kórusfesztiválon

A fesztivál plakátja

Ez a nyár, úgy tűnik, a kórusversenyen zsűrizésé: ezúttal az augusztus 15. és 22. között megrendezésre kerülő XI. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztiválon működöm közre zsűritagként, olyan művészek társaságában, mint 

Francis Steele (Anglia), a Tallis Scholars egykori énekese; 

Süleyman Tarman (Törökország), karmester, zeneszerző; 

Solymosi-Tari Emőke, a Zeneakadémia zenetörténet professzora, illetve 

Szabó Dénes, napjaink egyik legkitűnőbb magyar kórusvezetője, a Nemzet Művésze.

Két Gyöngyösi-kórusművel győztes a Cantemus Vegyeskar

Szabó Soma és a Cantemus Vegyeskar

Amint a Fidelio-n is megjelent, a Szabó Soma által vezetett Cantemus Vegyeskar nagy sikert ért el: a spanyolországi Cantonigròs-ban megrendezett rangos nemzetközi kórusversenyen két kategóriában is díjat nyert.

A versenyen 19 ország 29 kórusa képviseltette magát. A Cantemus Vegyeskar hölgytagjai, indulván a nőikari kategóriában, többek között Quo ibo a spiritu tuo c. művemmel 2. helyezést értek el, majd a teljes kórus megnyerte a vegyeskari kategóriát. Itt műsorukon szerepelt Puer natus in Bethlehem c. művem is.

Zsűrizés a szocsi Kórusolimpián

Zsűrizés közben

Kórusversenyen zsűritagként résztvenni általában igen szórakoztató foglalkozás: nyáron, remek környezetben, szép városokban, fesztiválhangulatban, igen nagyszámú (akár tízezer), a színvonal legszélesebb skáláján helyet foglaló kórusénekes társaságában (általában) gyönyörű kóruszenét hallgathat a derék zsűritag.

Ha meg még zeneszerző is, gyakorlatilag teljes áttekintést kaphat az aktuális kortárs kóruszene helyzetéről: kik azok a szerzők, akiket mindenki énekel, kik azok, akik feljövőben, és kik, akik lemenőben vannak. Jó kis piac ez, gyakorlatilag az egyetlen, amelyik a kereslet-kínálat elve szerint működik a kortárs zenében.

Két új nőikar a Cantemus Gyermekkar részére

A Regina coeli c. nőikar címoldala

Szabó Dénessel, a magyar kórusélet mágusával, az univerzum egyik legcsodálatosabb kórushangzásának kialakítójával szoros szakmai és baráti kapcsolatom alakult ki az utóbbi években. Időről időre bemutatják új kórusműveimet, és ezek már két CD-n is hallhatóak előadásukban.

A Cantemus Gyermekkar ezévi japán turnéjára két új latin nyelvű mű készült: az úrvacsora (illetve a katolikusoknál az áldozás) szövegeként ismert Dominus Iesus in qua nocte (Azon az éjszakán az Úr Jézus kezébe vette a kenyeret), illetve a 4 Mária-antifóna egyikeként ismert Regina coeli (Mennyek Királynője).

Videón a 2015. októberi szerzői est kórusművei

A koncert plakátja

Örömmel jelentem, hogy Rábai Szilárd barátomnak köszönhetően kézhez kaptam a 2015. október 11.-i, a budapesti Szent Imre templomban megrendezett szerzői estem képanyagát. 

A csodálatos nyíregyházi Pro Musica Leánykar összesen 9 kórusművemet énekelte ezen a számomra igen felemelő estén, szokásukhoz híven igen magas színvonalon, valamint mély és megindító zeneiséggel, karnagyuk, a Kossuth- és Magyar Örökség-díjas Szabó Dénes vezényletével. 

Zajlanak A Mester és Margarita kompozíciós munkái

Bulgakov: A Mester és Margarita

A leghosszabb. A legkimerítőbb. A leggyötrelmesebb.

De biztosan életem eddigi legfelvillanyozóbb zeneszerzői feladata is: zenés színpadi művet írni Mihail Afanaszjevics Bulgakov A Mester és Margarita című regényéből.

Ebből a misztikus műből, Csordás Zoltán aneszteziológus-mentőorvos barátom örök kedvencéből, amelyről már akkor, barátságunk elején is órák hosszat tudott mesélni, amikor én még nemhogy a regényt nem olvastam, de azt sem tudtam, mi fán terem az orosz irodalom. Reményi Józsiék lakásában majdhogynem hetente tartottunk előadást valami fontos dologról, azt hiszem, 1998-ban – én a Figaróról, ő meg A Mester és Margaritáról. Akkortájt jártak Moszkvában, kettesben Józsival. Minden helyszínre elzarándokoltak, rengeteget fényképeztek, majd itthon, az előadás alkalmával izgatottan mutogatta képeken a Szadovaja 302/b-t, a Patriarsije Prudit, a Verébhegyet.

Mondom, nem olvastam még a könyvet akkor, de annyi biztosan nyilvánvalóvá vált számomra a filológiai igényességű fejtegetésekből, hogy ez egy Nagyon Nagy és Izgalmas Mű.