Hírek

Szabó Dénessel, a magyar kórusélet mágusával, az univerzum egyik legcsodálatosabb kórushangzásának kialakítójával szoros szakmai és baráti kapcsolatom alakult ki az utóbbi években. Időről időre bemutatják új kórusműveimet, és ezek már két CD-n is hallhatóak előadásukban.

A Cantemus Gyermekkar ezévi japán turnéjára két új latin nyelvű mű készült: az úrvacsora (illetve a katolikusoknál az áldozás) szövegeként ismert Dominus Iesus in qua nocte (Azon az éjszakán az Úr Jézus kezébe vette a kenyeret), illetve a 4 Mária-antifóna egyikeként ismert Regina coeli (Mennyek Királynője).

A leghosszabb. A legkimerítőbb. A leggyötrelmesebb.

De biztosan életem eddigi legfelvillanyozóbb zeneszerzői feladata is: zenés színpadi művet írni Mihail Afanaszjevics Bulgakov A Mester és Margarita című regényéből.

Ebből a misztikus műből, Csordás Zoltán aneszteziológus-mentőorvos barátom örök kedvencéből, amelyről már akkor, barátságunk elején is órák hosszat tudott mesélni, amikor én még nemhogy a regényt nem olvastam, de azt sem tudtam, mi fán terem az orosz irodalom. Reményi Józsiék lakásában majdhogynem hetente tartottunk előadást valami fontos dologról, azt hiszem, 1998-ban – én a Figaróról, ő meg A Mester és Margaritáról. Akkortájt jártak Moszkvában, kettesben Józsival. Minden helyszínre elzarándokoltak, rengeteget fényképeztek, majd itthon, az előadás alkalmával izgatottan mutogatta képeken a Szadovaja 302/b-t, a Patriarsije Prudit, a Verébhegyet.

Mondom, nem olvastam még a könyvet akkor, de annyi biztosan nyilvánvalóvá vált számomra a filológiai igényességű fejtegetésekből, hogy ez egy Nagyon Nagy és Izgalmas Mű.