• Gyöngyösi Levente slider

Heti zene

III. (Születés) szimfónia – I. tétel 9'58"

Budapesti Fesztiválzenekar, vez. Fischer Iván

Videoblog

"Az egész műre a pillanatnyi szünet nélkül áradó, gazdag invenció, a – mind formálás, mind hangszerelés terén – briliánsnak nevezhető kompozíciós munka és (mint az eddigiekből sejthető) feltűnően „közönségbarát” hangvétel jellemző. Mindez együtt pedig szinte predesztinálja a darabot a kortárs zene esetében szokatlan mérvű népszerűségre – ezt jelezte az ősbemutató zajosan lelkes fogadtatása is."

Hírek

Zsűrizés a szocsi Kórusolimpián

Zsűrizés közben

Kórusversenyen zsűritagként résztvenni általában igen szórakoztató foglalkozás: nyáron, remek környezetben, szép városokban, fesztiválhangulatban, igen nagyszámú (akár tízezer), a színvonal legszélesebb skáláján helyet foglaló kórusénekes társaságában (általában) gyönyörű kóruszenét hallgathat a derék zsűritag.

Ha meg még zeneszerző is, gyakorlatilag teljes áttekintést kaphat az aktuális kortárs kóruszene helyzetéről: kik azok a szerzők, akiket mindenki énekel, kik azok, akik feljövőben, és kik, akik lemenőben vannak. Jó kis piac ez, gyakorlatilag az egyetlen, amelyik a kereslet-kínálat elve szerint működik a kortárs zenében.

Két új nőikar a Cantemus Gyermekkar részére

A Regina coeli c. nőikar címoldala

Szabó Dénessel, a magyar kórusélet mágusával, az univerzum egyik legcsodálatosabb kórushangzásának kialakítójával szoros szakmai és baráti kapcsolatom alakult ki az utóbbi években. Időről időre bemutatják új kórusműveimet, és ezek már két CD-n is hallhatóak előadásukban.

A Cantemus Gyermekkar ezévi japán turnéjára két új latin nyelvű mű készült: az úrvacsora (illetve a katolikusoknál az áldozás) szövegeként ismert Dominus Iesus in qua nocte (Azon az éjszakán az Úr Jézus kezébe vette a kenyeret), illetve a 4 Mária-antifóna egyikeként ismert Regina coeli (Mennyek Királynője).

Videón a 2015. októberi szerzői est kórusművei

A koncert plakátja

Örömmel jelentem, hogy Rábai Szilárd barátomnak köszönhetően kézhez kaptam a 2015. október 11.-i, a budapesti Szent Imre templomban megrendezett szerzői estem képanyagát. 

A csodálatos nyíregyházi Pro Musica Leánykar összesen 9 kórusművemet énekelte ezen a számomra igen felemelő estén, szokásukhoz híven igen magas színvonalon, valamint mély és megindító zeneiséggel, karnagyuk, a Kossuth- és Magyar Örökség-díjas Szabó Dénes vezényletével. 

Zajlanak A Mester és Margarita kompozíciós munkái

Bulgakov: A Mester és Margarita

A leghosszabb. A legkimerítőbb. A leggyötrelmesebb.

De biztosan életem eddigi legfelvillanyozóbb zeneszerzői feladata is: zenés színpadi művet írni Mihail Afanaszjevics Bulgakov A Mester és Margarita című regényéből.

Ebből a misztikus műből, Csordás Zoltán aneszteziológus-mentőorvos barátom örök kedvencéből, amelyről már akkor, barátságunk elején is órák hosszat tudott mesélni, amikor én még nemhogy a regényt nem olvastam, de azt sem tudtam, mi fán terem az orosz irodalom. Reményi Józsiék lakásában majdhogynem hetente tartottunk előadást valami fontos dologról, azt hiszem, 1998-ban – én a Figaróról, ő meg A Mester és Margaritáról. Akkortájt jártak Moszkvában, kettesben Józsival. Minden helyszínre elzarándokoltak, rengeteget fényképeztek, majd itthon, az előadás alkalmával izgatottan mutogatta képeken a Szadovaja 302/b-t, a Patriarsije Prudit, a Verébhegyet.

Mondom, nem olvastam még a könyvet akkor, de annyi biztosan nyilvánvalóvá vált számomra a filológiai igényességű fejtegetésekből, hogy ez egy Nagyon Nagy és Izgalmas Mű. 

Véget ért a japán előadókörút

Hakonéból túráztunk a Fudzsi lábához

Csodálatos Japán! Milyen régen vágytam eljutni oda!

Az ország, ahol az élet legapróbb szeletét is képesek művészi szintre emelni. Ahol még az agyonzsúfolt metrókocsiba való bejutásért folytatott öldöklő küzdelmet is képesek udvariasan, némi tartózkodással művelni. Ahol a világon az egyik legizgalmasabb módon forr össze, él egymással szimbiózisban jelen és múlt.

Az ország, amelyik működik.