Művek bontakozóban - Hollós Máté interjúja

Dátum: 
2013-06-04

Karácsonyi oratórium készül Gyöngyösi Levente műhelyében. Milyen szövegre és apparátusra írod?

- 38 percnek mérem a kórusra, vonószenekarra és sok kisebb szólószerepre szánt darabot. A szólisták közül kettő emelkedik ki: a szoprán megszemélyesíti Szűz Máriát, az angyalt és mást is, a tenor pedig az evangélista, akinek a feladata nem olyan súlyú, mint a nagy passiókban, viszont áriája is van. H-lokriszi hangnemben gomolygó sötétségből indul a mű, majd e gomolygás fölött egy saját koráldallamom szólal meg. E dúr jellegű, némi magyar népzenei hatást is tükröző, négysoros dallamnak egyes részei vissza-visszatérnek a mű folyamatában. Az egyikből például szopránária lesz, az egész pedig a tenoráriában szólal meg. A latin nyelvű oratórium hattételes első részében a János-evangélium elejét éneklik, aminek filozofikus-misztikus mondanivalóját a zene némileg leegyszerűsítve tolmácsolja. Ez az első rész tízperces, szopránáriát, kórustételeket és recitativókat tartalmaz. Kétszerese a második rész, mely - hasonlóan Bach Karácsonyi oratóriumához - Lukács evangéliumából merít. Úgy is működik, mint a bachi alkotás: a szöveg bizonyos pontjain gondolati asszociációink támadnak, melyekből az Ószövetségből és máshonnan vett szövegre írott ária lesz. A mű végéhez közeledvén szokatlan betoldásokat alkalmaztam: beletettem József Attila Betlehemi királyok versét Fehér Bence latin fordításában. Az egyre több szereplőt fölvonultató zárójelenet csúcspontja pedig a három pásztor, a háromkirályok és Mária szeptettje. Énekkar csatlakozik hozzájuk, majd zárókórussal ér véget az oratórium. A felkérők - az ELTE Kovács László vezette Ének- és Zenekara - és a téma is pozitív töltést adnak a darabnak. Az egyetlen negatív pillanat, mikor az Evangélista elmondja: nem találtak helyet a szálláson és kénytelenek egy istállóban éjszakázni, ahol is megszületik a kis Jézus. Ekkor furcsa visszacsatolásként a tenorszólistának - a hallgatónak? - eszébe jut, ki is válik majd sokkal később ebből a kisgyermekből. Az ószövetségi prófécia ébred föl bennünk Ézsaiás könyvéből, amely a Messiásban is fontos szerepet játszik. Fájdalmas, önváddal teli tenoráriában szólal meg a darab elején pozitív színben megjelent koráldallammal. Itt is dúr, de sötétebb, önmarcangoló. 

Idén karácsonyra tervezitek a bemutatót?

- Igen, az ünnep elé. Alkalmas helyszínt keresünk hozzá. 

Merőben más műfajban is megmutatkozol. Ütős versenyművet keveset írtak, hirtelenjében Láng Xilofon- és Dubrovay Ütősversenye jut eszembe. Mi indított ebbe az irányba, és hogyan válogatsz a hatalmas hangszerarzenálban?

Rácz Zoltán vetette föl a gondolatot. Zavarba ejtett a próbatermükben sorakozó hangszerválaszték. Erős válogatásra késztet az is, hogy minél nagyobb hangszerparkot vonultatok fel a színpadon, annál inkább kiszorítja onnan a zenekart, nemcsak térben, hangzásban is. Még egyetlen hangot sem írtam le a darabból, de úgy érzem, viszonylag kis zenekart fogok használni: vagy egyes fákat, vagy valamilyen mozarti összetételű fúvós kart alkalmazok majd a vonósokon kívül. Az üstdob kell a zenekar komplexitásához és a térérzethez. Az első tételben a dobok kerülnek túlsúlyba, a másodikban a vibrafon és „mallet"-társai, a harmadik pedig mindezek kombinációja lesz. Az „apróságok" közül antik tányért, cintányért, triangulumot és efféléket persze nem nélkülözhetek. Ami különösen fontos számomra - 1. szimfóniám írásakor szerettem bele - a talking drum, amellyel valamiféle félelmetes állathanghoz hasonlítható glissando szólaltatható meg. Zoliék megmutatták a vízbe merített gongot, amire ugyancsak ráharaptam. 

Már Tóth Péter említette a két hónappal ezelőtti Muzsikában megjelent beszélgetésünkben, hogy te is musicalt írsz. 

- Gyűlölöm ezt a műfaj-megnevezést, de úgy látom, az lesz A Mester és Margarita. Könnyűzenei oldalról közelítő, könnyűzenei hangszereket alkalmazó vokál-szimfonikus mű, szólistákkal, kórussal. Ez a műfaj elvben akkor működik, ha szórakoztat. De súlyos irodalmi témát választottam, abból kell Várady Szabolcs librettistával és a dramaturgokkal egy nagyközönség által kedvelhető, ugyanakkor a mondanivalót mai sajátos szemszöggel megközelítő művet létrehozni. A komplex történetet lehetőleg egy fő szálra kell egyszerűsítenünk. 

Miben felel majd meg a musical követelményeinek? Ritmikában, hangszerelésben, a zárt számokban?

- Egyre inkább hajlok a zárt számos szerkezetre. Tartózkodni akarok az énekbeszédtől is. Minimális recitativókkal próbálnám megoldani a számok közötti cselekményt, de ezeket is be akarom ágyazni motivikusan. Most tanulmányozom a műfaj híres darabjait. Akár musical, akár rockopera lesz a darabból, populárisabb oldalról fogom „működtetni", ugyanakkor beleteszem minden mesterségbeli tudásomat a szimfonikus és elektronikus hangszerelésbe. A természetfölötti szereplőket (Woland és csapata) opera-, a földieket musicalénekeseknek szánom, sokan több szerepet is játszanak majd. A bemutató 2015-ben lesz, a Dohnányi Zenekart Hollerung Gábor vezényli majd, a megfelelő helyszínt még keressük.