• Gyöngyösi Levente slider

Heti zene

Lukács-passió – Péter áriája 4'29"

Szigetvári Dávid – tenor, Polónyi Ágnes – hárfa

Videoblog

"Az egész műre a pillanatnyi szünet nélkül áradó, gazdag invenció, a – mind formálás, mind hangszerelés terén – briliánsnak nevezhető kompozíciós munka és (mint az eddigiekből sejthető) feltűnően „közönségbarát” hangvétel jellemző. Mindez együtt pedig szinte predesztinálja a darabot a kortárs zene esetében szokatlan mérvű népszerűségre – ezt jelezte az ősbemutató zajosan lelkes fogadtatása is."

Hírek

Beválogattak a "Kult50" című kiadványba

Fidelio

Baráth Emőke szopránénekesnő. Boldoczki Gábor trombitaművész. Fischer Ádám karmester. Korniss Péter fotóművész. Parti Nagy Lajos költő. Perényi Miklós csellóművész. Ragályi Elemér operatőr. Szabó T. Anna költőnő. Székely Kriszta rendező. Tenki Réka színésznő. Várjon Dénes zongoraművész.

Új mű a The King's Singersnek

The King's Singers

Egy nappal 43. születésnapom előtt elkészült az eddigi legfontosabb kórusművem, szám szerint a 71.

A címe Veni Iesu, veni amor. Szövege Csíkszentmihályi Mihály 1797-ben kiadott katolikus énekeskönyvéből való, és tudomásom szerint igazi hungarikum.

Egy himnusz, amelyben (már a címéből is kiderül), a szenvedélyes barokkra oly jellemző módon, az isteni és az emberi szerelem összefonódik. Szerelmi vallomás Jézusnak? Igen, a katolikus egyház ezzel a gondolattal vitte diadalra az ellenreformációt: a portestantizmus józan, puritán lelkiségével szemben a hitbuzgóságot, a vallási extázist helyezi előtérbe. Megpróbálja a heves emberi érzelmeket az isteni irányába fordítani. És mindez kiváló alapanyagul szolgál egy zeneműnek...

És az előadók? A sok évszázados angol kórusiskolai hagyomány egyik legcsillogóbb ékköve, a kamaraének mesterei, a kristálytiszta, kifejező és könnyed éneklés szinonimái: a The King's Singers.

A Fuvolaverseny bemutatója Győrben

Alastair Willis karmester, Gyöngyösi Levente és Ittzés Gergely fuvola szólista

Már jó pár éve beszélgettünk Ittzés Gergellyel, a magyar fuvolisták világszerte elismert specialistájával arról, hogy írnék neki egy fuvolaversenyt. 

Most végre megvalósult az ötlet: háromtételes, gyors-lassú-gyors, klasszikus szerkezetű versenymű született, amelynek azonban több érdekessége is van.

A Mester és Margarita ősbemutatója a BartókPlusz Operafesztiválon

A Mester és Margarita plakátja, Dombovári Ágnes munkája

Mégpedig koncertszerű előadás formájában.

1. Az előadás

Jó vagy rossz ez a műnek? És jó vagy rossz a nézőnek-hallgatónak, aki először hallja egy új színpadi mű minden egyes hangját?

Én, bevallom, nagyon örülök ennek: őrült sok hang van ebben a darabban, illetve meglehetősen sok gyors zene, és az énekesek is sokszor gyorsan énekelnek. Rengeteg információval fogom bombázni szegény hallgatót – valószínűleg kifejezetten kedvező, hogy első megszólaláskor nem vonja el a figyelmét a színpadi cselekmény is.

Ezenkívül ott van még a hangosítás kérdése: a darabban a hatalmas méretű szimfonikus zenekar (hármas fafúvósok, négy kürt, négy trombita, nagy vonóskar, sok ütőhangszer) mellett fontos szerepet játszik egy rockegyüttes is (két elektromos gitár, basszusgitár, két billentyű, dob). Ez a kétféle együttes szoros szimbiózisban működik egymás mellett: általában nem alá-fölérendelt viszonyban vannak, mint egy tisztességes rockoperában (ahol a rockegyüttes vezet, a szimfonikus zenekar kísér és csak színt ad hozzá), hanem egyenrangúak, párbeszédet folytatnak, sokszor egy tételen belül is változik a stílus és ezzel a hangszerelés. Nem árt, hogyha ezt a bonyolult hangosítási feladatot zavaró körülmények nélkül, kellő odafigyeléssel meg tudjuk oldani.

Tehát mindent egybevéve: hagyjuk hatni a zenét...

A Missa Lux et Origo a Gemma Énekegyüttes lemezén és hangversenyén

Gemma Énekegyüttes

A Gemma Énekegyütteshez igen régi, szoros baráti szálak fűznek. 

Ismeretségünk valamikor az 1999.-es év környékén indult az ifj. Sapszon Ferenc által alapított Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolából kinőtt, Tóth Márton vezette együttessel, aztán pedig két kórusművemet is ők mutatták be: a József Attila versére készült Csudálkozunk az életen-t (2002), illetve a Te lucis ante terminum-ot (2003). Kristálytiszta hangzás és mély spiritualitás jellemzi őket, így aztán rendkívüli módon megörültem, amikor Marci karácsony előtt kezembe nyomta frissen megjelent CD-jüket, amely Missa Lux et Origo c. művemet is tartalmazta, egyben meghívott a január 28.-án 19.00. órakor sorra kerülő lemezbemutató koncertre.

Úgy elmennék, ha mehetnék – népdal-concerto a Muzsikással és Concerto Budapesttel

Muzsikás Együttes - Opitz Tamás képe

Mint már előző, karácsonyi posztomban említettem, elkészült az Úgy elmennék, ha mehetnék c. concerto népi hangszerekre és szimfonikus zenekarra, amely Keller András ötlete nyomán fogant és szökkent szárba. Január 26.-án lesz a bemutató a Művészetek Palotájában, és íme egy interjú Mona Dániel tollából a Fidelión a mű keletkezéséről.

Rendkívül érdekes kísérletről van szó: a mű (hasonlóképpen, mint az Illés szekerén-szimfónia a klasszikus és a beatzenét,) a népzenét és a klasszikus szimfonikus muzsikát próbálja közös nevezőre hozni.

A feladat több okból sem volt könnyű...

Évvégi nagy komponálási dömping

Úgy elmennék címoldal

Nos, senki nem állította, hogy egy zeneszerző élete fenékig tejfel.

A következő műveket kell(ene) tető alá hoznom a 2016. év végéig:

Úgy elmennék, ha mehetnék – concerto népi hangszerekre és zenekarra. A művet Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója rendelte a Muzsikás Együttessel közös hangversenyükre (20 perc);

In te, Domine, speravi – fuvolára, csellóra, zongorára és leánykarra, Szabó Dénes 70. születésnapjára. Közreműködnek: Matúz István – fuvola, Onczay Csaba– cselló, Baranyay László – zongora, valamint állandó kedves alkotótársam, a nyíregyházi Pro Musica Leánykar, Szabó Dénes vezényletével. A majdani bemutató különlegessége lesz, hogy a négy szólista közül hárman: Szabó Dénes, Onczay Csaba és Matúz István alig néhány hónap eltéréssel, 2017. kezdetén tölti be 70. életévét, Baranyay László pedig egy évvel korábban, 2016. elején lépett ugyanebbe a korba (15 perc);

Iubilate Domino és Super flumina Babylonis – két kórusdarab japán leánykarok részére (6 perc);

és végül A Mester és Margarita musical-opera utolsó tétele, a II. felvonás fináléja (10 perc).

50 percnyi zene. A legőrültebb munkamániás sem képes ezen az őrületes hangcunamin felülkerekedni egy hónap alatt – és igen, eljött az a pillanat, amikor én is számot vetettem azzal, hogy a feladat lehetetlen...

Zsűrizés Portugáliában - képes beszámoló

Fundao

Kihasználva egy váratlanul kínálkozó lehetőséget, életemben először jártam Portugáliában: zsűritagként vettem részt a Fundãóban megrendezett nemzetközi kórusversenyen

Fundão a spanyol határtól nem messze, Lisszabontól északkeletre található. Ez a városka a lakhelye Luis Cipriano karnagynak, aki, több rangos kórusfesztiválon járva a világban, feladatának érezte, hogy saját városában is létrehozzon egy fesztivált, ezzel elősegítve a portugál kórusélet fejlődését. Nyilvánvalóan pici fesztiválról van szó, tizenkét kórussal és mindössze háromtagú zsűrivel: a már említett Luis Cipriano mellett a neves izraeli kóruskarnagy, Yuval Ben-Ozer, valamint a botcsinálta kórusszakértő, azaz jómagam hallgattuk végig a világ különböző részeiről érkezett énekkarok versenyműsorát, amelyek végén meglehetősen váratlannak mondható eredmény született...

Az Istenkép-oratórium újra a MüPában

Szőcs Géza: Liberté 1956

Ma este a Művészetek Palotájában újra előadásra kerül 2006-ban bemutatott Istenkép-oratóriumom, mely Szőcs Géza Liberté 1956 c. drámája nyomán, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére, Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar felkérésére készült.

Meglehetősen ellentmondásos a viszonyom '56-tal: miközben erdélyi számazásúként tökéletesen átérzem a szabadulás eufóriáját a fojtogató, bénító világrend bilincseiből, az egyenlőtlen harc őrült hősiességét a kommunista Góliát ellen, mégis nehezen tudok mit kezdeni a történelmi eseményre 60 év alatt rakódott pátosszal.

Ez az ellentmondás tükröződik Szőcs Géza komoly-drámai-ironikus-játékos szövegeiben, illetve az azokat feldolgozó Istenkép zenéjében is, melyben számtalan stílusjáték található: az I. tétel (Prófécia) Kodály, a II. tétel (A pesti srácok) Hacsaturján hangvételét idézi, az V. tétel (Istenkép) pedig egy Bach-stílusú korálfeldolgozással indul, melyben a koráldallam szerepét a Boldogasszony anyánk c. közismert népének játssza.

Újabb három új kórusmű készült

Ave verum corpus

Három új darabbal gazdagodott kórusra írott műveim jegyzéke. A három mű ezúttal (a Dominus Iesus in qua nocte – Regina cœli párostól eltérően) nem rendeződik ciklusba, hanem igencsak különböző darabokról van szó.

Az első mű egy rendkívül széles összefogással született megrendelésre készült: a Laudate pueri Dominum c. nőikart nem kevesebb, mint 11 Egyesült Államok-beli kórus közösen rendelte. A felkérés ötletgazdája az Iowa State University professzora, Kathleen Rodde, akivel az együttműködésünknek már komoly és nagysikerű hagyományai vannak: számára íródott Iubilate Deo c. nőkarom az ő ajánlására lett a Texas All-State Convention, Texas állam karvezetői találkozójának egyik kötelező műve, és így több mint 10.000. példányban kelt el! A mostani mű egy gyors, virtuóz darab, amelyben nagy szerephez jutnak a különböző body hit-ek, tehát a különböző, a kórusénekesek testével-testén előidézhető ütőhangszerszerű effektusok: taps, dobbantás, combra ütés.