Hírek

A Gemma Énekegyütteshez igen régi, szoros baráti szálak fűznek. 

Ismeretségünk valamikor az 1999.-es év környékén indult az ifj. Sapszon Ferenc által alapított Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolából kinőtt, Tóth Márton vezette együttessel, aztán pedig két kórusművemet is ők mutatták be: a József Attila versére készült Csudálkozunk az életen-t (2002), illetve a Te lucis ante terminum-ot (2003). Kristálytiszta hangzás és mély spiritualitás jellemzi őket, így aztán rendkívüli módon megörültem, amikor Marci karácsony előtt kezembe nyomta frissen megjelent CD-jüket, amely Missa Lux et Origo c. művemet is tartalmazta, egyben meghívott a január 28.-án 19.00. órakor sorra kerülő lemezbemutató koncertre.

Nos, senki nem állította, hogy egy zeneszerző élete fenékig tejfel.

A következő műveket kell(ene) tető alá hoznom a 2016. év végéig:

Úgy elmennék, ha mehetnék – concerto népi hangszerekre és zenekarra. A művet Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója rendelte a Muzsikás Együttessel közös hangversenyükre (20 perc);

In te, Domine, speravi – fuvolára, csellóra, zongorára és leánykarra, Szabó Dénes 70. születésnapjára. Közreműködnek: Matúz István – fuvola, Onczay Csaba– cselló, Baranyay László – zongora, valamint állandó kedves alkotótársam, a nyíregyházi Pro Musica Leánykar, Szabó Dénes vezényletével. A majdani bemutató különlegessége lesz, hogy a négy szólista közül hárman: Szabó Dénes, Onczay Csaba és Matúz István alig néhány hónap eltéréssel, 2017. kezdetén tölti be 70. életévét, Baranyay László pedig egy évvel korábban, 2016. elején lépett ugyanebbe a korba (15 perc);

Iubilate Domino és Super flumina Babylonis – két kórusdarab japán leánykarok részére (6 perc);

és végül A Mester és Margarita musical-opera utolsó tétele, a II. felvonás fináléja (10 perc).

50 percnyi zene. A legőrültebb munkamániás sem képes ezen az őrületes hangcunamin felülkerekedni egy hónap alatt – és igen, eljött az a pillanat, amikor én is számot vetettem azzal, hogy a feladat lehetetlen...

Ma este a Művészetek Palotájában újra előadásra kerül 2006-ban bemutatott Istenkép-oratóriumom, mely Szőcs Géza Liberté 1956 c. drámája nyomán, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére, Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar felkérésére készült.

Meglehetősen ellentmondásos a viszonyom '56-tal: miközben erdélyi számazásúként tökéletesen átérzem a szabadulás eufóriáját a fojtogató, bénító világrend bilincseiből, az egyenlőtlen harc őrült hősiességét a kommunista Góliát ellen, mégis nehezen tudok mit kezdeni a történelmi eseményre 60 év alatt rakódott pátosszal.

Ez az ellentmondás tükröződik Szőcs Géza komoly-drámai-ironikus-játékos szövegeiben, illetve az azokat feldolgozó Istenkép zenéjében is, melyben számtalan stílusjáték található: az I. tétel (Prófécia) Kodály, a II. tétel (A pesti srácok) Hacsaturján hangvételét idézi, az V. tétel (Istenkép) pedig egy Bach-stílusú korálfeldolgozással indul, melyben a koráldallam szerepét a Boldogasszony anyánk c. közismert népének játssza.

A Videoblogban mostantól megtekinthető képes beszámolóm a 2016. évi, XI. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztiválról, ahol a nemzetközi zsűri tagjaként dolgoztam. 

Ennek a nem méreteivel, hanem barátságosságával, valamint a közös éneklés szeretetével kitűnni akaró, de mágis igen magas színvonalú fesztiválnak rangos nemzetközi zsűrijében megtalálhattuk Francis Steelét, a világhírű Tallis Scholars énekegyüttes egykori tagját; Süleyman Tarman zeneszerzőt és karvezetőt, az ankarai egyetem professzorát; Solymosi-Tari Emőke zenetörténészt, a Liszt Ferenc Zeneakadémia professzorát; Szabó Dénest, a Cantemus Kóruscsalád alapító-igazgatóját, a Nemzet Művészét, valamint jómagamat.

A beszámolóban Szabó Soma, a fesztivál egyik művészeti vezetője szót ejt a fesztivál jellegéről és körülményeiről, képes beszámolót láthattok a nyíregyházi Kossuth téren megrendezett nagyszabású foklórestről, valamint a fesztivál csúcspontját jelentő minősítő versenyről, melynek eredményeképpen az is kiderül, ki nyerte idén a fesztivál Nagydíját.